Kiadó:
Esterházy
Magyarország
Alapítvány
Szerkesztő:
bpest_kosztolanyi_10b3
Hazánk nagy tisztelettel adózik Károli Gáspárnak, ki tudásával, kitartó munkájával ezen a három részre szakadt Magyarországon nehézség, kín ellenére lefordította az egész Bibliát, hogy minden lakos, ki az Úrnak adózik, megérthesse azt. Nem tudunk elég hálával felé fordulni, hiszen a magyar nyelv és az irodalom is nagy lépést tett előre.
Már számos pestisjárvánnyal szembe kellett néznünk, amióta a török iga alatt szenvedünk. Az újabb háborús időszak miatt megint betört a pestis. A tizenöt éves háború rengeteg emberéletet követelt mind Erdély területein, mind a Királyi Magyarországon és megint járványt hozott ránk. Az Úr legyen velünk!
Ma már csak a Fekete bégként ismert híres Nádasdy Ferenc a törökök nagy hírű ellensége. Rengeteg hadjáratban bizonyította rátermettségét és vakmerőségét, ezáltal nyomós indokot adva az oszmánok félelmére. Maroknyi sereggel is képes volt legyőzni az ellenséget. Hogy mi volt sikerének titka azt a hatodik oldalra lapozva megtudhatják.
Végre hazánkban is bevezették a Gergely-naptárt 1587-ben. Ez öt évvel később történt, mint a XIII. Gergely pápa Inter gravissimas kezdetű bullájának kiadása. A naptárreform számos előnnyel jár a magyarságnak, ám nem volt zökkenőmentes az áttérés. Az ötödik oldalon bővebben olvashatnak, kedves olvasóink, erről és az ó és új kalendáriumról.
Báthory Erzsébet korunk egyik befolyásos arisztokrata asszonya, Nádasdy Ferenc özvegye. A felvidéki Csejte várában éltek. A várat rejtélyes halálesetek járták át. Vajon a báróné a kegyetlen gyilkos?
Trombitás János, ki nagymarosi marha tőzsér volt, valójában a budai pasának a megbízottjaként tevékenykedett. Hamis beszámolókat szolgáltatott a végvári kapitányoknak és a felséges udvarnak. Bánjunk hát óvatosan szavainkkal háborús időkben, mert nem tudni kiben mi lakozik. 1592-ben élete hóhér által ért véget. Vajon csak a törökök ágense volt?