Kiadó:
Esterházy
Magyarország
Alapítvány
Szerkesztő:
bpest_ciszterci_9_1
Az Úr 1566. évében a szultáni sereg Magyarország ellen támadt. Az ostrom alá vett két vár, Gyula és Szigetvár kapitányai hősiesen védekeztek. Ám végül Kerecsényi László a gyulai vár árulója lett, Zrínyi Miklós viszont mindvégig bizonyította rátermettségét, forró hazaszeretetét és bátorságát. A várat nem, de a haza becsületét sikerült megmentenie.
Margit, Borbala és Orsika eljegyzése még atyjuk, Zrínyi Miklós éltiben megtörtént vala. A hármas házasságkötés eljövetelét György január 9-ére Mogyorókerékre adta hírül. Bár egyik menyeköző is nem úgy volt, az mint kellett volna. György egy leveliben azrul írt, hogy szerelmes hugát, Orsikát, Bánffy Miklóshoz, nem pedig Perényi Jánoshoz adta.
Ferdinánd királyunk magas életkora és megrendült egészsége miatt 1563 június havának 6. napján Pozsonyban összehívták az országgyűlést. Augusztus 26-án tartották meg az ünnepi menet főpróbáját, mely nem kis károkat okozott a földeken. A koronázásra számos halasztás után 1563 szeptemberének 8. napján tartották a pozsonyi Szent Márton-dómban.
1565-ben Arzalán budai pasa megkezdé épitését egy fürdőnek a nagy Dunának partján, a Nyulak-szigetének közeliben, emezt Szokoli Musztafa folytatá, ki ő néki utódja. Ezen Musztafa egy másik fürdőnek állítását is megkezdé 1566 évben az Gürz Eliász dombjának lábánál, mi az itten feltörő hőforrásokbul nyeri majd az vizet.
Az eljövendő esztendőkben hűvösesebb, esősebb nyarakra kell számítani, mit már 1562-ben Beszterce lakosai megélhettek, hisz június reggelén havval fedett tájra ébredtek.
Ülésezének amott egyházunknak nemes püspöki és össze is foglalták határozatik számos eretnek gyülekezetekrül ama decretának kánoniban, hasonlóképp megfogalmazák pedig megegyezésiket az ecclesiának fegyelméről. Köztük vala hazánkbul az János apát kolosmonostorrul, András tininni pöspök és Draskovits György pöspök ki Ferdinánd királyunkat képviselte.